Stem cells kezelés a cukorbetegség

1. PharmaOnline - Tökéletes béta-sejteket állítottak elő őssejtekből
4. Cukorbeteg étrend gyümölcs

Tökéletes béta-sejteket állítottak elő őssejtekből Az in vitro nyert sejtpopuláció kellően nagy ahhoz, hogy alkalmas legyen a transzplantációra, és in vivo is hosszú távon betölti funkcióját. Kapcsolódó cikkek Új őssejtterápia — új remény a veleszületett idegrendszeri betegségek terápiájában A Cell című folyóirat röviddel ezelőtt nagy jelentőségű kutatási eredményeket közöltami idővel utat nyithat az diabetes dysbatiosis kezelése típusú diabétesz széles körű, sikeres őssejtterápiája felé.

A Harvard Egyetem Őssejtkutatási Intézetének dr.

• Szimpatika – Hormonterápia a 2-es típusú diabétesz kezelésére?
• Kezelheti a cukorbetegséget az őssejt-kezeléssel? 🏥 Betegség, A Tünetek, A Kezelés.
• Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
• Új kutatási irányvonalak a cukorbetegség kezelésében

Douglas Melton vezette kutatócsoportja olyan sejtdifferenciálódási metódust dolgozott, ki, amellyel több millió funkcionális béta-sejt állítható elő humán pluripotens őssejtekből. A humán embrionális őssejtekből, illetve a kétféle indukált pluripotens humán őssejt-vonalból kiinduló sejtdifferenciálódás 4—5 hét alatt zajlik le, és működőképes sejteket eredményez — derül ki a közleményből.

Egérkísérletekkel a kutatók azt is igazolták, hogy a transzplantált sejtek in vivo is betöltik funkciójukat: a beültetett sejtekben röviddel a beágyazódást követően megindult a glükózfüggő inzulintermelés, amely kellően nagymértékű ahhoz, hogy megszüntesse a kísérletesen előidézett hiperglikémiát.

Forrás: Pagliuca FW. ES, embrionális őssejt; iPS, indukált pluripotens őssejt Innen már csak egy lépés, hogy a humán őssejtekből előállított béta-sejtek klinikai vizsgálatai is megindulhassanak.

A preklinikai vizsgálati szakasz ezen utolsó, nagy lépése azonban évekig is eltarthat, hiszen egyértelműen igazolni kell, hogy a transzplantált sejtekben nem következik be daganatos elfajulás — magyarázza Dr. Melton a távlati lehetőségeket mérlegelve. Azt is meg kell határoznunk, mennyi ideig életképesek a beültetett sejtek — teszi hozzá a kutató — és nem szabad megfeledkeznünk az autoimmunitás jelenségéről sem, hiszen az 1-es típusú diabéteszben ez áll a háttérben.

Melton, aki cukorbeteg gyermekei miatti személyes érintettsége okán is elkötelezetten küzd az 1-es típusú diabétesz gyógyításának előmozdításáért, jelenleg a Massachusetts-i Technológiai Intézettel MIT együttműködve olyan sejtvédő megoldás tökéletesítésén dolgozik kollégáival, amely biztosítja az egerek szervezetébe beültetett mintegy milliónyi béta-sejt védelmét az immunrendszerrel szemben.

A vizsgált kétféle megoldás egyike olyan mikrokapszulák létrehozására irányul, amelyek alginát hordozóanyaga tartalmazza a beültetendő béta-sejtek kisebb csoportjait. Az alginát kémiai módosításának köszönhetően a fibroblasztok nem képesek hozzákapcsolódni a hasnyálmirigybe beültetett mikrokapszulákhoz, ami garantálhatja a sejtek védelmét.

Egyetlen állat vagy stem cells kezelés a cukorbetegség elvben — egyetlen beteg eredményes transzplantációs kezeléséhez több százezer ilyen mikrokapszulára van szükség.

A sejtvédelem másik lehetséges iránya egy már létező technológiára épül, amelyben a beültetésre kerülő sokmilliónyi sejtet egy nagy felületű membránhoz kötik.

Szimpatika főoldal

Robert E. Ratner, az Amerikai Diabétesz Társaság ADA, American Diabetes Association elnöke kiemelten nagy jelentőségűnek tartja, hogy a kutatócsoportnak humán pluripotens őssejtekből és humán embrionális őssejtekből is sikerült olyan mennyiségű béta-sejtet előállítania, amely már kísérletesen vizsgálható.

Jóllehet az egyszerre nyerhető mintegy millió funkcionális sejt még kevés a humán transzplantációhoz amely mintegy millió sejt beültetését követeli mege sejtszám exponenciálisan meghaladja a hasonló kísérletes próbálkozások eredményeként előállított sejtek számát. Az 1-es típusú cukorbetegség sejtterápiás kezelése ma már létező eljárás, de egyelőre igen korai stádiumban jár.

A transzplantációhoz használt szigetsejteket post mortem donoroktól nyerik, így a sejtforrás igen korlátozott. A transzplantációt erőteljes immunszuppresszív kezelés követi, és a sejtek in vivo túlélése általában csak néhány évig biztosítható az eddigi tapasztalatok szerint a beavatkozás utáni negyedik év a legkritikusabb időszak: ekkor a leggyakoribb a beültetett sejtek funkcióvesztése. A post mortem donoroktól származó, tisztított humán hasnyálmirigy-szigetsejt-csoportokat a vena portae-ba fecskendezték be.

Immunszuppresszió céljára sirolimust, tacrolimust és etanerceptet alkalmaztak. Két és fél hónappal az első transzplantációs beavatkozás után a graftok 95 százaléka funkcionált; ekkorra a betegek mintegy negyede elhagyhatta az addigi inzulinkezelést.

Kezelheti a cukorbetegséget az őssejt-kezeléssel?

Egy év elteltével az inzulintermelő graftok arányát még mindig 90 százaléknak találták — ez messze jobb arány, mint amit a korábbi tapasztalatok alapján vártak. Ekkorra az inzulinkezelés nélkül élő betegek aránya elérte az 50 százalékot. A továbbra is inzulinpótlásra szorulók gyógyszerszükséglete is gyors ütemben csökkent, és ezzel párhuzamosan nőtt a táplálékbevitelt követő inzulinfelszabadulás és -termelés, amit a keringésbeli C-peptid-szint emelkedése jelzett.

Szignifikánsan javult a betegek hipoglikémia-pontszáma, azaz a hipoglikémiás epizódok észlelése, ami az életminőség javulásában is tükröződik, és csökkenti a hipoglikémia miatti elhalálozás esélyét.

Bár a rutinszerű klinikai alkalmazás még mindkét módszer esetében messze, az eddig elért eredmények mindenképpen előremutatóak. A harvardi kutatócsoport munkája jelentős előrelépés az őssejtkutatásban, és reményt ad arra, hogy idővel a sejtbeültetés jelentse az 1-es típusú diabétesz valóban stem cells kezelés a cukorbetegség oki terápiáját.